a kertben szeret a legjobban. Kiül a tó mellé és énekel, amíg csak le nem megy a Nap. Kertbe rózsát ültetgettem...Palya Bea Énekelt meséje.
Az angyal szárnyas, pedig nem jó szállni, félek tőle. Sokkal jobb a földön, ahol a valóságok vannak. Hát. Nem is igaz, a valóság nem is létezik. Csak az amit hiszünk hogy merre forogjon a világ kereke.
Boszorkaság ide vagy oda működik, kivéve egyetlen területet-az igaz szerelmet. Mert hiába minden mennyire vagyunk egyformák és összeillők tiszták szépek és egymás szemébe olvadók ha lépni nehéz. Sokszor nem szabad a másik és lehet hogy igazán nem is akar szabadulni mert zsörtölődni könnyebb mint egyenes úton járni és azt választani ahogy az élet hátralévő részét igazi Boldogságban akarja leélni.
Nincs sok erős és fiatal év már, és jobban megvisel az érzelmi vihar. Nem is érdemes hinni az igaz szerelemben?
De, persze hogy érdemes, csak szállni félelmetes, és jobb a földön.
Mindkettõ
kócos vagy
én is
de külön-külön együtt kisimultabbak
vagy õrültebbek lennénk?
tudom, hogy mosolyogsz,
mert mindkettõ
Kezed
annyira gyengéd
mégis úgy szorít
mintha elõször
mintha utoljára
és csak ott,
ahol összeérünk,
ott teremt
egy új világot
http://zoldtenger.blogter.com versei
2008. szeptember 3., szerda
2008. augusztus 28., csütörtök
Egész éjjel vasaltam a függönyöket, még szerencse, hogy az interlock nagyon gyors és ügyes, különben még holnapután is ott ülnék. Nagyon várjuk a Waldorf Iskolában az évkezdést, vasárnap évnyitó.
Dorka nagyon izgatott, kicsit türelmetlenebb, feszültebb, mint máskor, megfoghatatlan neki ez az egész. Mert hogyhogy nem kell tanszereket venni, pedig az unokatesónak vettek, miért nem kap csíkos és kockás füzetet. Táskánk sincs még, kicsit sokallom a 7 ezer forintot a megfelelő méretű táskára, tudom, hogy ennyi és hogy jó az ár-érték arány, de mégis...
Dorka iskolaérett. Már képtelenség lefektetni ebéd után, mindent egyedül és önállóan akar csinálni, dönt és kitart az elképzelései mellett. Olvas és minden érdekli a világból. Tegnap azzal állt elő, hogy mennyibe kerül egy mikroszkóp, mert meg szeretné nézni közelebbről a barackját.
Dorka nagyon izgatott, kicsit türelmetlenebb, feszültebb, mint máskor, megfoghatatlan neki ez az egész. Mert hogyhogy nem kell tanszereket venni, pedig az unokatesónak vettek, miért nem kap csíkos és kockás füzetet. Táskánk sincs még, kicsit sokallom a 7 ezer forintot a megfelelő méretű táskára, tudom, hogy ennyi és hogy jó az ár-érték arány, de mégis...
Dorka iskolaérett. Már képtelenség lefektetni ebéd után, mindent egyedül és önállóan akar csinálni, dönt és kitart az elképzelései mellett. Olvas és minden érdekli a világból. Tegnap azzal állt elő, hogy mennyibe kerül egy mikroszkóp, mert meg szeretné nézni közelebbről a barackját.
2008. augusztus 27., szerda
Ma függönyt varrok, hogy szépüljön az új osztályterem. Fantasztikus illata van a tiszta, fehérítetlen és frissen mosott pamutnak. A 72 méter anyag látványa kicsit sokkoló, de finomabb érzés lesz, ha majd az osztályba lépve ott táncol az ablakon.
Ma együtt kuncogtam egy jó barátnőmmel, akitől megtanultam, hogy a belső mosoly milyen szép és hogy igenis hallgatni kell arra a hangra, ami megszólal néha bennünk. Csak lazán. Nem mindig jó a sok agyalás, az ösztönös énünk sokszor jobban tud dönteni. Kedves jó Tamara, nagyon köszi!
Ilyen életvidám orvosnő kevés van, még ha nehéz is neki, akkor is tud szívből nevetni. Olyan igazi göndör nagy kacagással.
A varrás pedig nagyon jó, még ha el is üli közben az ember a fenekét. Alkotni szeretek, létrehozni valamit, ami aztán új életre kel. Lehet, hogy a varrást is be kellene írnom a határidőnaplóba? Meg a kakaóscsiga-sütést. Meg az édes alvásokat és a reggeli bújásokat. Kicsit elgondolkodtam ezen, lassan kopik a memóriám is. Ezeknek a dolgoknak természetesnek kellene lenniük. Miért is rohanunk állandóan?
Az ablakunkból gyönyörű felhőket látunk, egyszer kipróbálom, hogy nem kelek föl jó sokáig, csak nézem a felhőket. A borús idő olyan szép.
Ma együtt kuncogtam egy jó barátnőmmel, akitől megtanultam, hogy a belső mosoly milyen szép és hogy igenis hallgatni kell arra a hangra, ami megszólal néha bennünk. Csak lazán. Nem mindig jó a sok agyalás, az ösztönös énünk sokszor jobban tud dönteni. Kedves jó Tamara, nagyon köszi!
Ilyen életvidám orvosnő kevés van, még ha nehéz is neki, akkor is tud szívből nevetni. Olyan igazi göndör nagy kacagással.
A varrás pedig nagyon jó, még ha el is üli közben az ember a fenekét. Alkotni szeretek, létrehozni valamit, ami aztán új életre kel. Lehet, hogy a varrást is be kellene írnom a határidőnaplóba? Meg a kakaóscsiga-sütést. Meg az édes alvásokat és a reggeli bújásokat. Kicsit elgondolkodtam ezen, lassan kopik a memóriám is. Ezeknek a dolgoknak természetesnek kellene lenniük. Miért is rohanunk állandóan?
Az ablakunkból gyönyörű felhőket látunk, egyszer kipróbálom, hogy nem kelek föl jó sokáig, csak nézem a felhőket. A borús idő olyan szép.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)